Az állandó konfliktus jelenléte kedvezőtlen hatással van életünkre, mivel befolyással van mindennapjainkra és emiatt gyakran rossz lehet a közérzetünk. Konfliktusban állni egymással, főként olyan személyekkel, akikkel nap, mint nap kapcsolatba lépünk, együtt élünk, nyomasztó érzés, amely hosszú távon negatív hatást hordoz magában és rombolóan hat az egyén életére.
Az építő jellegű konfliktuskezelést nyitottság, rugalmasság és a másik fél iránti tisztelet jellemzi. A konfliktuskezelés az egyik legfontosabb társas készség, amely az érzelmi intelligencia egyik megnyilvánulása, melyet gyermekkortól kezdve tanulunk és gyakorlunk.
A gyerekek az intézménybe kerülésükkor hoznak magukkal egy átélt traumát, sérülést, ezen kívül pedig hozzák magukkal az otthon látott mintákat, megoldási stratégiákat, amelyek gyakran nem a jó módszert mutatták a problémák, konfliktusok megoldására.
Ezekkel a sérülésekkel és mintákkal kerülnek intézeti nevelésbe és épp úgy, ahogy bekerültek ezeket tovább is viszik az ott lévő kapcsolataikban. Nagyon sokszor elfojtják azt, amit otthon láttak, átéltek és ez az elfojtás az agresszió formáiban tör ki bennük. Az agresszió verbális formája is konfliktusokhoz vezet a konfliktusokat pedig sikertelen és eredménytelen módszerekkel próbálják megoldani. Ezért nem hibáztatható senki, mivel nincs új módszer a kezükben, amit használni tudnának, ezért a meglévőt alkalmazzák.
A gyermekjóléti intézmény serdülőivel végzett munka célja, hogy a tanácsadási munka folyamán növekedjen a csoportkohézió és a serdülők elsajátítsanak egy olyan konfliktuskezelési stratégiát, amely által könnyebben tudnak érvényesülni a gyerekotthon lakói között vagy akár az otthonon kívüli környezetben is. A célok között volt az is, hogy a serdülők csapatépítő feladatok által rájöjjenek arra, hogy képesek a közösen végzett munkára.
Bővebben...