Az állandó konfliktus jelenléte kedvezőtlen hatással van életünkre, mivel befolyással van mindennapjainkra és emiatt gyakran rossz lehet a közérzetünk. Konfliktusban állni egymással, főként olyan személyekkel, akikkel nap, mint nap kapcsolatba lépünk, együtt élünk, nyomasztó érzés, amely hosszú távon negatív hatást hordoz magában és rombolóan hat az egyén életére.
Az építő jellegű konfliktuskezelést nyitottság, rugalmasság és a másik fél iránti tisztelet jellemzi. A konfliktuskezelés az egyik legfontosabb társas készség, amely az érzelmi intelligencia egyik megnyilvánulása, melyet gyermekkortól kezdve tanulunk és gyakorlunk.
A gyerekek az intézménybe kerülésükkor hoznak magukkal egy átélt traumát, sérülést, ezen kívül pedig hozzák magukkal az otthon látott mintákat, megoldási stratégiákat, amelyek gyakran nem a jó módszert mutatták a problémák, konfliktusok megoldására.
Ezekkel a sérülésekkel és mintákkal kerülnek intézeti nevelésbe és épp úgy, ahogy bekerültek ezeket tovább is viszik az ott lévő kapcsolataikban. Nagyon sokszor elfojtják azt, amit otthon láttak, átéltek és ez az elfojtás az agresszió formáiban tör ki bennük. Az agresszió verbális formája is konfliktusokhoz vezet a konfliktusokat pedig sikertelen és eredménytelen módszerekkel próbálják megoldani. Ezért nem hibáztatható senki, mivel nincs új módszer a kezükben, amit használni tudnának, ezért a meglévőt alkalmazzák.
A gyermekjóléti intézmény serdülőivel végzett munka célja, hogy a tanácsadási munka folyamán növekedjen a csoportkohézió és a serdülők elsajátítsanak egy olyan konfliktuskezelési stratégiát, amely által könnyebben tudnak érvényesülni a gyerekotthon lakói között vagy akár az otthonon kívüli környezetben is. A célok között volt az is, hogy a serdülők csapatépítő feladatok által rájöjjenek arra, hogy képesek a közösen végzett munkára.
A kiválasztott módszer típusa a csoportos tanácsadás.
A csoportos tanácsadásban 5 lány és 3 fiú vett részt, 13-16 év közöttiek. A tanácsadási folyamat 9 alkalomból állt heti rendszerességgel, az ülések témától függően 60-70 percig tartottak. A csoport zárt jellegű volt, melynek előnye a bizalmas légkör, a kibontakozás lehetősége és a közösségi érzés megtapasztalása.
A találkozások 2017. január 16.-án kezdődtek el, és 2017. március 15.-én fejeződtek be.
Az ülések felében csapatépítő jellegű foglalkozást terveztem, mivel először a csoportnak szüksége volt arra, hogy összekovácsolódjon, csak utána lehetett konfliktuskezelői foglalkozásokat tartani.
A csapatépítő tevékenységek alatt a tagokat úgy osztottam kiscsoportokba, hogy akik kevésbé kedvelik egymást egy csoportba kerüljenek, így lehetőség nyílt a közös tevékenységre, együttgondolkodásra. A tanácsadási folyamat második fele a hatékony konfliktuskezelésre lett építve.
A projekt rövid és hosszú távú céljai közé tartozott, hogy a serdülők legyenek képesek az együttműködésre a feladatok során, illetve, hogy a foglalkozások alatt ne keletkezzenek konfliktusok egymás között. Legyenek türelmesek egymás irányába, és egymást hallgassák végig tisztelettel. Sajátítsanak el minél több hatékony konfliktuskezelési stratégiát. Vegyék észre a másokban levő értékeket, nyissanak egymás irányába és egymás között próbálják megoldani a problémáikat.
A projekt a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont SocioStartUp programja keretében valósult meg, melynek támogatója az Een Helpende Hand Alapítvány és a Jan Post Egyesület, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány.
Mihálydeák Orsolya, programvezető
