Kiemelt hírek

A kérdőíves kutatás célcsoportját gyergyószéki középiskolások alkották, hat iskolából közel 1100 diákot kérdeztünk meg, ezzel sikerült megvalósítsuk az első olyan átfogó szociológiai kutatást, amely célcsoportja a gyergyószéki középiskolások voltak. Több kérdéskört is körül járva válaszokat kaptunk a fiatalok időbeosztására, betekinthettünk jövőterveikbe, szabadidős-, iskolán kívüli tevékenységeikbe, idegennyelv tudásukba, valamint a román nyelvvel kapcsolatos attitűdök is körvonalazódtak.

A kutatási kérdéseket egy előkészítő műhelymunka, az erdélyi/magyarországi eddigi ifjúságkutatások, valamint a kutatást megvalósító szervezetek érdeklődése alapján állítottuk össze, a kutatás során leginkább a középiskolások hétköznapjaira, iskolai életére és szabadidő-eltöltésére koncentráltunk. A diákok által sokszor hangoztatott túlterheltség kapcsán vizsgáltuk a középiskolás diákok időbeosztását, a társadalmilag kötött tevékenységek (iskola és tanulás) és a szabadidős tevékenységek mennyiségét és arányát, az iskolán kívüli tevékenységeket, amelyben a diákok részt vesznek (rövid kitérővel az önkéntesség irányába is). Meg akartuk ismerni a települések ifjúsági életével kapcsolatos véleményeket, a középiskolások igényeit és problémáit. Habár a műhelymunkák alapján úgy tűnik, hogy a fiatalokra a jelen-orientáltság jellemző, egy kérdéstömböt szenteltünk a jövőképnek, jövőterveknek, pályaválasztásnak is, amely segítségével fel fogjuk vázolni a különböző életpálya-elképzeléseket, megismertük a fiatalok pályaválasztási elképzeléseit is. Az eredeti tervhez képest a kérdőívet még bővítettük a román nyelvtudás felmérésével és a román nyelvvel kapcsolatos attitűdök vizsgálatával is, mivel a kérdés egyre többet szerepel a nyilvánosságban.

Technikailag a kérdőív 13 kérdéscsoportot és 103 kérdést tartalmazott, ezek egy része viszont szűrőkérdések után megjelenő alternatív kérdések voltak. Tartalmilag 10 kérdéstömböt különböztethetünk meg: szocio-demográfiai kérdések, időbeosztás, szabadidőeltöltés, iskolán kívüli tevékenységek, önkéntesség, települési és térségi ifjúsági élet, és a fiatalok problémái, online jelenlét, az idegennyelvi és román nyelvtudás és román nyelvvel kapcsolatos attitűdök, valamint a jövőtervek.

Az adatfelvétel 2018 decemberében zajlott, az adatelemzés után egy gyorsjelentés látott napvilágot. 2019 augusztusában egy ifjúságkutató műhelymunkát szerveztünk, ahol a kutatócsoport tagjai közösen dolgozták fel az eredményeket, készítették el előadásaik vázlatait.

A kutatás vezetője dr. Dániel Botond, szociológus. A tíz fős kutatócsoport tagjai a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia és humánerőforrás szakos diákjai voltak. A kutatás a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács megrendelésére készült, a kutatás támogatói a Bethlen Gábor Alap, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány voltak.

Bővebben...

Erdélyi Magyar Fiatalok 2008

• Kiss Tamás - Barna Gergő - Sólyom Zsuzsa (2008): Erdélyi magyar fiatalok 2008. Közvélemény-kutatás az erdélyi magyar fiatalok társadalmi helyzetéről és elvárásairól. Összehasonlító gyorsjelentés.
  • Elégedettség/közérzet
  • Anyagi helyzet
  • A fiatalok problémái
  • Család, gyermekvállalás, jövőtervezés
  • Politikai részvétel, érdeklődés
  • Médiafogyasztás, internet- és számítógép-használat
  • Szabadidő, kulturális fogyasztás
  • Ifjúsági szervezetek
  • Tolerancia, interetnikus viszonyok
  • Nyelvismeret, nyelvhasználat
  • Migrációs tapasztalat és potenciál
• Kiss Tamás - Barna Gergő (2011): Erdélyi magyar fiatalok. Összehasonlító elemzés.
  • Veres Valér: A fiatalok munkaerőpiaci helyzete, a társadalmi közérzet és a problémaérzékelés rétegspecifikus eltérései (ifjúsági élet, fiatalok problémái)
  • Iulian N. Dalu: Oktatás és munka a román és magyar fiatalok értékrendjében (jövőtervek, pályaválasztás)
  • Barna Gergő: Szabadidő, kultúra, média, internet - román és magyar fiatalok fogyasztási szokásai (szabadidő eltöltése, online jelenlét)
  • Bokor Zsuzsa: Retradicionalizálódás? Erdélyi fiatalok a családról, gyermekekről, főzésről és munkáról (jövőtervek)
  • Sorin Mitulescu: A fiatalok és a család (jövőtervek)
  • Gina Angelescu: Külföld 3D-ben. Hasonlóságok és különbségek az erdélyi magyar fiatalok és a román fiatalok migrációs viselkedésében (jövőtervek, migráció)
  • Ercsei Kálmán - Kiss Zita - Szabó Júlia: Fiatalok szabadidős fogyasztása, önállósodása és jövőképe a marosvásárhelyi Félsziget-vizsgálatok alapján (szabadidő eltöltése, jövőtervek)
  • Veress Ilka: A romániai fiatalok értékrendjéről (közélet)
  • Sólyom Andrea: Politikai kultúra és társadalmi értékek (ifjúsági élet, közélet)

Bővebben...

A gyergyószentmiklósi Szent István római katolikus plébánia közössége, mint vallási közösség, viszonylag fiatal közösségnek számít (2008-ban alapították). A kutatás a plébánia megrendelésére készül, elsősorban a gyülekezet tagjainak vallásosságával, közösségi életével, plébániával kapcsolatos elégedettségével és igényeivel foglalkozik, de a kérdőív tartalmaz egy kérdéstömböt a családok szociális helyzetével kapcsolatosan is.

Kutatásunkban tehát egy helyzetképet akartunk kialakítani az egyházközség állapotáról, a hívek közösségi részvételéről, plébániához való viszonyáról, vallásosságáról, társadalmi-gazdasági helyzetéről. Elsősorban a közösségi részvételt, mint a közösség rezilienciáját befolyásoló (növelő) tényezőt, vizsgáltuk, ugyanakkor kitértünk más tényezőkre is, mint a társas támogatás és a hitvilág. Fel szeretnénk tárni a részvétel mértékét, szintjeit, jellemzőit olyan befolyásoló tényezőkkel, mint a hívek egyházképe, vallási motivációjának típusai, vallásossága, vagy a plébániához, mint szervezethez való viszonya. 

A kutatás empirikus alapját egy kérdőíves adatgyűjtés jelenti. A mintavételt a plébánián található családlapok segítségével végeztük, véletlenszerű kiválasztással. A kérdőív öt főpillére összesen 67 kérdést, skálát tartalmaz. Az első rész szocio-demográfiai adatokat kérdezett, ezt követi a vallásgyakorlás, vallásosság rész, majd a plébániával kapcsolatos vélemények plébániához fűződő viszony, majd a közösségi élet, az utolsó, ötödik rész szociális kérdéseket tartalmaz.

A kutatócsoport tagjai: dr. Dániel Botond és dr. Kiss Dénes szociológusok, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatói, valamint Fodor Rita mesteris hallgató (a BBTE Római Katolikus Teológia, illetve Szociológia és szociális munka karának hallgatója).

Bővebben...

A gyergyószentmiklósi falfestés újszerű élmény volt a városnak, ezért fontosnak tartottuk, hogy megtudjuk mi a város közösségének véleménye, hogyan fogadják a fal elkészültét. Kutatási kérdésünk az volt, hogy hogyan viszonyulnak a városban és a környékén élők a falhoz? Tudják-e mit ábrázol és kik festették az elkészült falat? Milyen rálátásuk van a projekt céljaira, tartalmára? Szeretnének-e hasonló falfestéseket a városba? Ha igen, milyen helyszíneken, témákban, célcsoportokkal?

Annak érdekében, hogy választ kapjunk a fenti kérdésekre egy online kérdőíves kutatást valósítottunk meg 2016 decembere és 2017 márciusa között. A kérdőív három nagy részre osztható. Az első rész a már elkészült fallal kapcsolatos véleményekről, a második a jövőbeli projektekről, a harmadik pedig demográfiai adatokról szólt, összesen mindössze 17 kérdést tartalmazott.

A kérdőívet 222 személy töltötte ki. A kutatás eredményeit is felhasználva számos publikáció született a falfestés módszeréről, a megvalósított projektekről és jelen háttérkutatásról.

A kutatás vezetője Fodor Rita, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem mesterképzéses hallgatója, az Erőforrásközpont programfelelőse, szakmai tanácsadó dr. Dániel Botond szociológus, az Erőforrásközpont intézményvezetője.

Bővebben...

A kutatás 2016 márciusában kezdődött adatfelvétellel. Összesen 138 diákot kérdeztünk meg, két középiskolában. A kutatásban a Salamon Ernő Gimnázium és a Fogarassy Mihály Műszaki Líceum vett részt.

Célunk az volt, hogy felmérjük a diákok iskolai motivációját, a családok társadalmi gazdasági helyzetét, családi légkör (kohézió, attitűd) jellemzőit és megkeressük az ezek közötti összefüggéseket, ezáltal igazolva hipotéziseinket:

1. A család gazdasági helyzete befolyásolja az iskolaválasztást és az iskolai motivációs faktorokat. A különböző gazdasági helyzetű szülők gyerekei különböző iskolatípusokat választanak, ezért az iskolaválasztás hozzájárul a társadalmi különbségek újratermelődéséhez. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei jobban motiváltak a továbbtanulásra, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei.
2. A családi kohézió, érzelmi támogatás és a szülők iskolával kapcsolatos attitűdjei hatással vannak és befolyásolják a diákok iskolai motivációit.

Kutatási eredményeinkből egy konferenciadolgozat és 3 szemináriumi dolgozat született. A konferenciadolgozat a XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián került bemutatásra, 2016 májusában. A fentiekben leírt hipotézisek vizsgálata jelenik meg a konferencia dolgozatban. A dolgozat megtalálható a cikk végén és a publikációk között.

Az adatok feldolgozásának folytatása lehetséges, mert az említett dolgozatban nem a teljes kérdőív, hanem annak egyes skálái kerültek feldolgozásra. Az eredmények további feldolgozása közben az alábbi kérdésekre kaphatunk választ:

• az iskolai légkör és a tanárok attitűdje mennyire kapcsolódik a diákok iskolai motivációjához?
• a családok társadalmi gazdasági helyzete és az iskolák légköre között van-e szignifikáns különbség? stb.

További vizsgálatok számos hasonló kérdésre választ adhatnak.

A kutatás megvalósításában közreműködött a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete és a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont. A kutatás vezetője Fodor Rita, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem mesterképzéses hallgatója.

Bővebben...

2015 decemberében, egy műhelymunkán vettünk részt középiskolás fiatalokkal. A célunk egyrészt egy érdekartikulációs modell megtanítása volt, másrészt pedig a középiskolások problémáinak megismerése, összegyűjtése. Mivel a résztvevők nagyrésze aktív diáktanácsos volt, felmerült a kérdés, hogy mit tud tenni a diáktanács ezen problémák enyhítéséért, és a maguk módján milyen problémákkal küzdenek a diáktanácsok, diáktanácsosok. Ezen kívül megfogalmazódott egy városi szintű pénzalap létrehozása is, amely a diáktanácsok kezdeményezéseit támogatná.

Mindezen előzmények alapján, a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont keretében 2016 február-március hónapokban egy szociológiai kutatást szerveztünk. A kutatásnak kettős célja volt: elméleti szempontból egy feltáró kutatást kívántunk megvalósítani, amely a diáktanácsot, mint a középiskolás diákok sajátos önszerveződési formáját vizsgálja különböző dimenziók mentén, gyakorlati szempontból pedig a diáktanácsok terveit, igényeit és problémáit gyűjtöttük össze annak érdekében, hogy az említett pénzalap céljait hasznosan tudjuk meghatározni.

A kutatás során öt gyergyószéki település (Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Maroshévíz, Borszék) hét magyar nyelvű középiskolájának diáktanácsosait kérdeztük meg, 14 egyéni és 2 fókuszcsoportos interjút készítettünk. Az interjúk mellett rövid szervezeti adatlapot is kitöltettünk a diáktanácsok vezetőivel.

A kutatási kérdések közé a fenti témák közül többet is beválasztottunk. Vizsgáltuk a diáktanácsok céljait, tevékenységeit (azon belül is kiemelten az érdekképviseletet), formális működését és azt is, hogy a diáktanács mennyire működik baráti társaságként. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a középiskolás fiatalok milyen motivációkkal csatlakoztak a diáktanácshoz, miért maradtak meg aktív tagoknak, saját céljaik mennyire találnak a diáktanács céljaival, milyen jövőtervekkel rendelkeznek. Továbbá arra is rákérdeztünk, hogy a diáktanácsosok szerint milyen problémákkal küzdenek a középiskolások, hogyan próbál és hogyan tud ezekre a diáktanács választ adni, milyen terveik vannak a diáktanácsban és milyen problémákkal küzdenek.

A kutatás eredményeiből eddig egy tanulmány, egy kézirat és két Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat született (mindegyik megtalálható a cikk végén, illetve a publikációk között). Ezen kívül a kutatás módszertanáról és eredményeiből a VI. Szociológus Napokon is tartottunk bemutató előadásokat, az eredményekből kisebb bejegyzéseket a diákjog.ro honlapon is közlünk.

Az adatok feldolgozása jelenleg is zajlik. A közeljövőben egy alaposabb elemzést is tervezünk elkészíteni, amely reményeink szerint további motivációt fog jelenteni a diákönkormányzatok iránt érdeklődőknek, hogy újabb (leíró és magyarázó jellegű) kutatásokat valósítsanak meg az erdélyi magyar diáktanácsok körében, és ezáltal az ifjúsági szféra ezen sajátos és különleges szeletét jobban megismerjük.

A kutatás vezetője dr. Dániel Botond, szociológus, a kutatócsoport tagjai Gáspár Szeréna és György Botond, a BBTE kulturális antropológia, illetve szociológia szakos hallgatói.

Bővebben...