Kezdőlap

A Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont csapatának műhelytáborára 2016 november 4-5 között került sor Marosfőn. A tábor elsődleges célja az volt, hogy lehetőségünk legyen egy stratégiatervező munkára, amely során kidolgozhatjuk a közös célokat, megbeszélhetjük és megtervezhetjük a jövő évben megvalósítani kívánt tevékenységeket, programokat, pályázatokat.

A táborban az intézményvezető, a programfelelősök és az önkéntesek (egykori nyári gyakorlatozók) vettek részt, mindannyian egyetemisták és frissen végzett fiatalok (szociális munkások, pszichológusok).

Éves rendszerességgel 15-20 végzős diplomázik szociális munka szakon nappalin és távoktatáson, Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson. Tanulmányaik és különböző hátrányokkal küszködő klienseik körében végzett (önkéntes) munkájuk során, olyan problémákkal, kérdésekkel is találkoznak, amelyekre még nem, vagy csak nagyon kevés válasz, megoldás érkezett az adott közösségben, ahol ezek a hiányosságok fellelhetőek.

A Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont egy olyan projektet indított, melynek célcsoportját az említett pályakezdő szociális munkások közül azok képezik, akik a problémák észlelésén túl, változtatni is szeretnének, azaz egy-egy szakmailag megalapozott beavatkozási terv mentén kívánják előmozdítani ezeket a helyzeteket Gyergyószentmiklóson és Kolozsváron.

A gyergyói szociális szakkönyvtár 2014-ben jött létre abból a célból, hogy a városunkban jelenlévő segítő foglalkozású szakembereknek, illetve a távoktatásos képzési formában segítő szakmákat tanuló diákoknak segítségére legyen a szakmai felkészültségre.

2014-2015 folyamán a könyvtárban 348 darab könyv volt megtalálható és az érdeklődők heti 2 órás nyitva tartás alkalmával olvashattak, illetve kölcsönözhettek ki könyveket. Online nyilvántartás és kölcsönzési rendszer is rendelkezésre áll az érdeklődők részére.

A 2016-os fejlesztés keretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolnunk 16 darab új szakkönyvet. A szakkönyvek megvásárlása során véleményeket kértünk a szaktanároktól, akik a távoktatásos diákokat oktatják, valamint a diákok véleményét is kikértük, hogy milyen könyvekre lenne szükségük ahhoz, hogy tudásukat fejleszteni tudják. A vélemények összegyűjtése után következett a szakkönyvek megrendelése.

• Diákkonferencia

A II. Gyergyói Diákkonferencia elsődleges célcsoportja, azok a Gyergyó-medencei fiatalok, akik egyetemi éveik ideje alatt más városokban tartózkodnak, és munkájukat szívesen bemutatnák egy konferencián diáktársaik és egy szakmai bizottság előtt. A diákkonferenciák célja, hogy a gyergyói diákok megismerjék egymás érdeklődési területét illetve bemutathassák saját munkájukat. Ezek mellett lehetőséget biztosít a konferencia arra, hogy a helyi intézmények, szervezetek és diákok között szakmai kapcsolatok alakuljanak ki, melyek a későbbiekben is hasznosak lehetnek. A konferencián szakmai előadások kerültek bemutatása. Ez a legfőbb tevékenység, mely az előadó diákok tapasztalatszerzéséhez járul hozzá, fejlesztve a fiatalok előadó készségeit.

Néhány év kihagyás után, idén újra megszervezzük a Gyergyói Mentálhigiénés Napokat. A rendezvényre hétvégén, október 7-8-án kerül sor Gyergyószentmiklóson a Szent István Plébánia nagytermében.

Idén az egri Eszterházy Károly Egyetem tanárai tartanak előadásokat.

„Valósítsd meg az álmaid” üzenettel készült el Gyergyószentmiklós első gyerekek által festett falrésze. A falat az Ora International Segélyszervezet Családi típusú gyermekotthonának 10 lelkes lakója festette. A gyerekek két napig tervezték a falra kerülő motívumokat, üzenetet. Megbeszélték, lerajzolták álmaikat, jövőbeli terveiket.

A projekt általános célja a Kolozsváron dolgozó szociális munkások számára kezdeményezett mentálhigiénés, támogtató csoport lértehozása volt. Specifikus célkitűzéseim közé tartozott kiemelni a mentálhigiéné fontosságát, a szakmai kiégés megelőzését. Ez utóbbira pedig a szakmai identitás és a szakmai szociális háló megerősítésével kívántam hatni.

A tanácsadási beavatkozást csoportmódszer alkalmazásával vittem véghez. A csoportban főleg a feed back használata érvényesült az egyenrangú társak részéről, valamint a kölcsönös segítés, támogatás és a személyes identitás megerősödése.

A negatív testkép megjelenése napjainkban egyre korábbi életkorokban figyelhető meg, és sok tényező játszik közre kialakulásában. Számos probléma is kapcsolódik hozzá, a testkép- és evészavarokon át a hangulati élet zavaráig vagy önértékelési problémákig.

A beavatkozási program épp ezeket a negatív testképhez kapcsolható problémákat kívánta megelőzni. A program a nemzetközi prevenciós programok tematikájából merít, figyelembe véve a negatív testkép kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorokat.

A prevenciós programban 12 ötödik osztályos diák vett részt a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Általános Iskolából. A találkozások 2016 februárjától április végéig zajlottak, heti egy alkalommal, nagyjából másfél órán keresztül. A foglalkozások során fontos szerepet kapott a médiatudatosság kialakítása, a testképpel kapcsolatos gondolatok kicserélése, ezáltal az önelfogadás elősegítése, pozitív stresszkezelési módok tanítása, asszertív készségek kialakítása, az önértékelés növelése, illetve egymás elfogadásának elősegítése.

A program a „Gondviselés Háza” öregotthon, a „Dósa Dániel” Általános Iskola és a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont közreműködésével jött létre, 2016 április 19-22 között, az iskola másként hét idején, Búzásbesenyőben. A projekt keretén belül a falfestést, mint közösség építő módszert alkalmaztuk, mely során a fent említett öregotthon udvarán lévő falakat festettük ki. A programban aktívan részt vettek az iskola gyerekei, az otthon dolgozói és elmondhatjuk, hogy az egész búzásbesenyői közösség. Elsődleges célunk a falak szebbé tételén túl az volt, hogy a közösség, a gyerekek együtt dolgozva megtapasztalhassák a közös munka és az alkotás örömét.

A romániai sajtóban gyakran olvasni olyan helyzetekről, amelyekben magyar anyanyelvű, román állampolgárok kellemetlen, botrányos, akár diszkriminatív helyzetekbe kerülnek egészségügyi problémáik rendezése során amiatt, mert nem beszélik vagy nem beszélik elég jól a román nyelvet. Elég, ha a legutóbbi elhíresült kolozsvári incidenst, az olasztelki kislány esetét említjük.

Projektünkben az ehhez hasonló esetek megelőzésére, javítására igyekeztünk egy módszert kialakítani és kivitelezni a Kolozsváron tanuló, többségi megyékből származó (Kovászna, Hargita) magyar egyetemisták körében. Projektünk általános értelembe vett célja tehát a nyelvi okok miatt kialakuló negatív egészségügyi kimenetek megelőzése, azaz annak prevenciója, hogy az egyetemisták esetleges egészségügyi problémái nyelvi okok miatt megoldatlanul maradjanak, vagy megoldásuk időben jelentősen elhúzódjon.