Az utazás hozzájárul az ember ismereteinek gyarapodásához, társadalmi kapcsolatainak bővítéséhez, jó közérzetének megteremtéséhez és nem utolsó sorban személyiségének fejlődéséhez.

Az azonnali öröm- és információszerzés és a felfedezés vágya mellett úgy tűnik, hogy a testi-lelki-szellemi harmónia keresése is fontos a mai napig az utazók számára.

A kutatásom témája a Gyergyói-medence vallási turizmusa, amelyben azt igyekeztem feltérképezni, hogy a térségünkben élő emberek mit értenek a „vallási turizmus” kifejezés alatt és mennyire érdeklődnek ennek különböző formái iránt.

„Ahány ház annyi szokás”, mondogatják nekünk felmenőink. Kutatásom célja megérteni és több szemszögből betekintést nyerni a nyugat-európai szigetország politikai-, gazdasági és önkormányzatában a XX. század második felétől kialakult és most is fejlődő helyzetére. Továbbá igyekszem rávilágítani a skót nacionalizmus és önálló államiságért való erőfeszítések hátterére, körülményeire. Nem utolsó sorban pedig rámutatni az értelmiség politikai és kulturális mobilizációs törekvéseinek hatására.

Az elmúlt évtizedekben egy olyan folyamat vette kezdetét, mely visszafordíthatatlanul kihat a térség jövő nemzedékeire. Az utóbbi 25 évben formálódott politikai képviselet nagyfokú megosztottságot eredményez nemcsak a pártok között, hanem azon belül is, sőt a közösségeken belül is.

Ezért is választottam ezt a témát, mert érdekesnek találom, hogy a jelen helyzetben ezek a nagy múltú társadalmak miként rendezik egymás között a problémáikat. A devolúciós folyamat változatossága, felgyorsulása odafigyelést érdemel, hiszen ez valamilyen módon kihat nemcsak a szomszédos államokra, hanem véleményt formál itt, kelet-európai térségekben is.

Kutatásom célja, hogy Gyergyószentmiklós városnak a nemzetközi kapcsolatait elemezzem. A nemzetközi kapcsolatain belül elsősorban a testvérvárosi kapcsolatokat fogom kutatni. Úgy gondolom, hogy a testvérvárosi kapcsolatok rengeteg lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy egy város –­ jelen esetben Gyergyószentmiklós – jelentős fejlődési folyamatokat beindítson, kihasználva ezeknek az információ-, anyagi- vagy gazdasági forrásait.

A testvérvárosi kapcsolatok a második világháború végén jutottak fontos szerephez az európai integrációs folyamatokban, hiszen a nyugati államok célul tűzték ki a megbékélés politikáját. A kommunizmus évei alatt a testvérvárosi kapcsolat a békülési folyamatokban nem tudott érvényesülni a keleti tömb kialakulása miatt, ezért fontos szerephez csak a rendszerváltás utáni időszakban jut, amely ma is meghatározza az Európai Unióban az együttműködési politikát.

Szakdolgozatom témájául a kisebbségi magyar EP-képviselet vizsgálatát választottam. Egy előző kutatásomban már foglalkoztam a témával általánosabb szinten, de most nem a szerepértelmezésen van a hangsúly, hanem a magán a stratégián és a képviseleten. Jelen kutatásomban kifejezetten a magyar képviselők tevékenységén és politikai kommunikációján van a nyomaték, így három célcsoportot vizsgálok: erdélyi magyarok, szlovákiai magyarok illetve a FIDESZ listán szereplő képviselők.

A politikai kommunikáció vizsgálatát érdekes kihívásnak találom, mivel nemcsak azt tárja fel, hogy a képviselő otthon hogyan találja a saját tevékenységét, mit kommunikál arról, hanem azt is, hogy a parlamentben történtekről hogyan és miket oszt meg a „közönségével”, vagyis a választóival. Kutatásomban tehát miközben mélyebbre megyek a kisebbségi magyar EP-képviselőkkel, igyekszem leírni azokat a lehetséges tipológiákat is, amik a választókkal való kapcsolattartásra és a képviselői stratégiákra vonatkoznak.

Az előadás a székelyföldi társadalom autonómiafokát vizsgálta a közösségi reziliencia szemszögéből. Alapkérdése, hogy a székely társadalom hogyan tudna megbirkózni gazdasági, szociális, kulturális szempontból azzal, ha területi autonómiát kapnának, annak minden jogával?

A kutatás feltáró jellegű, Székelyföld egész területére kiterjedő kutatást alapoz meg. Három interjúalanyom volt, akik politikusok közösségi életért felelős személyek közül kerültek ki, arról kérdeztem, szerintük milyen gyakorlati lépések szükségesek ahhoz, hogy a székelyföldi közösség önálló, autonóm legyen. Ezek után az interjúkban megjelenő gondolatokat összehasonlítottam Hegney és munkatársai által megfogalmazott tényezőkkel, amelyek szerintük a reziliens helyi társadalmakat jellemzik. Arra voltam kíváncsi, hogy a helyi vezetők gondolkodásukban milyen reziliencia tényezők jelennek meg tudatos vagy nem tudatos formában.

A kisebbségvédelem és a kisebbségek jogainak érvényesítése akár nemzeti akár nemzetközi megközelítésből mindig valamilyen nehézségbe ütközött az elmúlt évtizedek során. Nemzetünk határait akaratunkon kívül módosították a fejünk felett úgy, hogy őseink nem tehettek ellene semmit, és ha elfogadjuk, ha nem ezeken nem tudunk változtatni. Nemzetünk száz kemény évet tudhat a háta mögött, de ennyi idő elteltével is megmaradt valami közös bennünk, őshonos nemzeti kisebbségekben, mégpedig az, hogy rendületlenül őriztük meg magyarságunk törékeny mivoltát.

Előadásom témájának a felvidéki magyarság jogsérelmeinek a bemutatását választottam, mert egyet értek Szabó Dezső szavaival, hogy „minden magyar felelős minden magyarért.” Erdélyben nagyon sokan panaszkodnak nyelvi jogaik akadályozottsága miatt, úgyhogy úgy döntöttem, feltárom a Szlovákiában élő honfitársaink helyzetét, mivel ők sokkal több jogsérelemben részesülnek, mint mi Erdélyben, azon belül Székelyföldön.

A kutatás öt hipotézisre épül fel, amelyekből az első, hogy az épp hatalmon lévő kormányoktól függött, hogy milyen nyelvpolitikát alkalmaznak. A második, hogy a nyelvtörvények szigorítása a magyarság ellen irányul. Harmadikként a felvidéki anyanyelv-használati jogok fejlődéstörténetében az anyanyelven való oktatásban radikális magyarellenesség kialakulását választottam, a negyedik hipotézisem a kisebbségi nyelvtörvényre alapoz, mely szerint nagyon sok problémába ütközik az érvényesítésben. Az ötödik, egyben az utolsó hipotézisem, hogy a helyi és anyaországi civil szervezetek erősen kiállnak a magyar jogérvényesítés mellett, és bár külön-külön működnek, szoros kapcsolatban állnak egymással.

A közúti balesetek kb. 90 %-a emberi hibából keletkezik. Ilyen hiba például a forgalomban résztvevők sebességének illetve útvonalának megbecsülése. A radar alapú vezetéstámogató rendszerek a közúti biztonság növeléséért az említett hibákra adnak megoldást.

Az előadás célja egy olyan kiértékelő alkalmazás bemutatása, amely egy adott autóipari radar teljesítményének ellenőrzését végzi el. Hozzájárulva ezzel hatékonyabb fejlesztéshez, így akár indirekt módon, a jövőbeli közúti balesetek számának csökkenéséhez is.

Az előadásom egy olyan matematikai fejezet tanításáról szól, ami nincs benne a romániai tantervben és ráadásul még ami hozzá kötődne és benne van a tantervben, arról sem ejtenek különösebben szót az órákon a tanárok. Ez a fejezet nem más, mint a geometriai valószínűség.

Ez a valószínűség szoros kapcsolatban van a klasszikus valószínűséggel és igen érdekes részét képezhetné a matematika oktatásnak. Szeretném bemutatni, hogy csupán néhány órában, érdekes feladatokkal, látványosan, hogyan lehetne ezt megtanítani a diákoknak és akár összekapcsolni az informatikával is.