Szabadságot adnak, és terhet tesznek gyerekük vállára a szülők, amikor közeledik a pályaválasztás ideje – erről is szó volt azon a rendezvényen, ahol Dániel Botond szociológus és Jánosi-Rekeczky Katalin iskolapszichológus tartott felvilágosítást középiskolásoknak. A Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület szervezte rendezvényen megtelt a Salamon Ernő Gimnázium díszterme érdeklődőkkel.
A Gyergyói Hírlap kérésére Jánosi-Rekeczky Katalin foglalta össze gondolatait azok számára is, akik nem lehettek jelen a csütörtöki programon. „Az volt számomra fontos, hogy rendet rakjak a fejekben. Mert azt látom, hogy óriási a kavargás. Egyrészt él még a régi felfogás, hogy a pályaválasztás egyszeri és visszafordíthatatlan döntés, másrészt ott van a cáfolat, hogy nem egy életre döntesz, van lehetőség a változtatásra, de a régi felfogás még az erősebb. Ezt akartam tisztázni, valamint megosztani
saját tapasztalataimat, hogy velük dolgozva én milyen kérdésekkel szoktam találkozni.”
Jóindulattal, csak nem jól
Amint az iskolapszichológus elmondta, a középiskolásoknak többé-kevésbé vannak ismereteik és valamennyi tájékozottságuk a szakmák világáról, de ,bennük van egy nagyfokú bizonytalanság is. Nem mernek dönteni. „Ez az a generáció, amelynek tagjai nagyon önállóak már, sok kérdésben ők dönthetnek. Ennek nagyon sok előnye van. A továbbtanulásuk ügyében is, az esetek többségében rájuk van bízva ez a döntés. A csapda viszont ott van, hogy a döntés feltétellel van rájuk bízva: jól döntsenek. Szabadság és teher, és az egyik kiüti a másikat. A szülő úgy gondolkodik, hogy gyerekére bízza a döntést, de nem tévedhet, mert meg kell érje a befektetett pénzt és időt. Ez nagyon erős elvárás, lebénítja a fiatalt” – mondta a szakember. Hozzátette: a diákokkal való találkozót követően fogalmazódott meg benne, hogy hasonlót kellene tartania a szülőknek is. Tervezi, hogy iskolai szülőértekezleten szól hozzájuk, mert azt látja, „a legjobb indulattal vannak támogatva a diákok, csak nem jól.” Tisztább kereteket kellene megfogalmazni a családban, megbeszélni a gyerekkel, hogy például mekkora anyagi terhet bírnak meg a szülők, hogy ha nem lesz ingyenes helye, dolgoznia kell az egyetem mellett – javasolja az iskolapszichológus.
Zaj mögött a lényeg
„Azt látom, hogy e tekintetben a fejekben egyrészt nagyon nagy a régi és új szemlélet kavargása, másrészt pedig nagyon nagy a zaj. Mindenkinek van egy története arról, hogy ismerősei közül ki lett – zsebében egyetemi diplomával – eperszedő. Ezek sosem sikertörténetek, és megnehezítik a választást. Arra bátorítottam őket, hogy ezeket ki kell zárni, mert a zajból nehéz a lényeget kiszűrni” – hangzott el. Jánosi-Rekeczky Katalin azt is hozzátette, hogy az általa kutatott gimnazista diákok számára nem életcél külföldre menni pénzt keresni. Százötven salamonos diák közül ketten-hárman beszéltek arról, hogy érettségi után nyugaton próbálnának szerencsét. Ugyanezen kérdőívezésből derült ki az is, hogy a legtöbben szeretnének továbbtanulni, nem elégszenek meg az érettségivel. „A közgondolkodásban van egy ilyen pánik, hogy mennek el a fiatalok. Mindenki ezen görcsöl, hogy valamit tennünk kell. Szerintem békén kell hagyni a fiatalokat. Mert a pánik nem hoz megoldást, az beszűkít.”
Beszélgetni kell egymással, nem feltételeket szabni, és módot teremteni arra, hogy az új szakmákról is fogalma legyen a fiatalnak – hangzott el. A fiataloknak nagyon korlátozott a szakmaismeretük – ez is egy felmérésből derült ki. Az új szakmákra nincs mintájuk, így ha foglalkozásokat kell sorolni leragadnak a bolti eladónál, a tanárnál, orvosnál, ügyvédnél... és szakmának vették a háztartásbelit is. Pedig ennél nagyobb a paletta, csak környezetük sem tud segíteni, mert szüleik teljesen más korban szocializálódtak, az ő idejükben például szakmát váltani is egy nagy szégyen volt. E tekintetben is megoldást keresnek a szakemberek, javaslatként fogalmazódott meg, hogy iskolánként, osztályonként kellene felvilágosítást tartani a pályaválasztás ezernyi rejtélyéről. Lehetőségeket kipróbálni, váltani, rugalmasnak lenni – fogalmazódott meg a javaslat, hozzá sok bátorítással: lehet szabadon dönteni.
Balázs Katalin - Gyergyói Hírlap, 2016. szeptember 27.