Ökológus, jól érzi magát a természetben, fontos neki, hogy a fiatalok megismerjék az otthoni flórát és faunát, nem mellesleg gyergyói születésű. Bakos Anikó már kiskorától foglalkozik azzal, hogy mi van körülötte, szerette a biológia órákat, fontos neki a természetvédelem és ennek a tanítása is. Beszélgettem vele tanulmányokról, karrierről, célokról.
Mesélj a tanulmányaidról, hogyan kerültél ökológus pályára?
Hatodik osztályos lehettem, amikor az osztályfőnököm (aki földrajz tanárnő) íratott mindenkivel egy levelet "Mi lesz velem 10 év múlva” címmel. Akkor azt feleltem, hogy földrajzot és biológiát fogok tanítani. Nemrég került ez az írás a kezembe, és nagyon jól esett, hogy már gyerekként foglalkoztatott ez a szakterület. Középiskolai éveimet a Salamon Ernő Elméleti Líceum biológia-kémia szakán végeztem el, majd érettségi után a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem ökológia és természetvédelem szakirányát választottam. A rengeteg fantasztikus külföldi és belföldi terepgyakorlat teljesen elvarázsolt. Ekkor nyitották fel szemünket az apró természeti csodák iránt.
Milyen foglalkozásokat rejt magában a terepgyakorlat?
Minden terepgyakorlatnak megvolt a maga tematikája, például egy hetet töltöttünk sátorban a Duna-delta flóráját, faunáját vizsgálva. A tanárokkal is nagyon tartalmasan el lehetett beszélgetni, és ez nagyon jó érzés volt. Pillanatig sem volt kérdés számomra, hogy szeretnék-e mesterizni ugyanezen a szakon.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a mesteri alatt?
Lényegében két mesterim van, mert egy év után elkezdtem a Sapientiás mesterképzést is, hogy hatékonyabban tudjam végezni az akkori kutatásomat, melynek célterületét a kovaalgák képezték (algák egyik csoportja, amiket pl. a vízminősítésben használnak). A Sapientiás mesterképzés Erasmus és Makovecz programjai által sikerült kijutnom Budapestre, ahol lehetőségem volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulni, ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémiánál is dolgozhattam gyakornokként.
A legtöbb ember a külföldi tapasztalatokban lát több lehetőséget. Neked mi a véleményed erről?
Hatalmas élmény volt szakemberekkel, professzorokkal megismerkedni, velük együtt dolgozni, de éreztem, hogy nekem Gyergyóban van a helyem. Nekem kell az, hogy ha kimegyek az utcára, lépten-nyomon ismerőssel találkozzak, szeretem azt, hogy a kisvárosban gyalog mindenhova gyorsan elérek. Igen, honvágyam volt, vártam, hogy hazakerüljek, de jó tapasztalat volt meglátni azt például, hogy az ELTE-n teljesen máshogy tanítanak. Nem volt olyan sok tananyag, de azt a keveset is megforgatták bennünk, úgy, hogy értsük az összefüggéseket, s egy teljes képet lássunk.
Miben segített neked az Élmény Alap?
2018-ban a Szent Anna Gyermekotthon lakóit vittem rövid túrákra, kirándulásokra, azzal a céllal, hogy a természetet közelebb hozzuk a gyerekekhez, de nem olyan módon, hogy lenyomjuk a torkukon, vagy rájuk erőltetjük, hanem inkább a játékosságra törekedtünk. Ezt a kezdeményezést az Élmény Alap pályázatának köszönhetően hoztam létre, hisz növény- és állathatározó könyveket vásároltam, aminek a segítségével a gyerekek megismerhették a talált rovarokat, növényeket. Egyik legszebb élményem, amikor félig visítozva, félig ujjongva szaladtak a gyerekek, hogy találtak egy darázspókot és sikerült is nekik felismerni a könyvek segítségével. Ezeket a könyveket most is használom az óráimon, és látom a gyerekeken, hogy nagy élmény nekik ezek használata.
Mi vezetett rá a tanári pályára?
Az egyetem után először a családi vállalkozásban próbáltam érvényesülni, de végig szem előtt tartottam a célmoat, hogy legtöbb két év alatt a szakmámban tudjak elhelyezkedni. A pedagógia modult sikeresen elvégeztem az egyetem alatt, így a tanári lehetőség adott volt, csupán egy nehéz versenyvizsgán múlott. Másfél éve tanítok Csomafalván és Ditróban, idéntől Gyergyószentmiklóson is, 5-8 osztályosokat. Csomafalván osztályfőnök is vagyok. Csodálatos érzés a sok tehetséges diákkal nap mint nap együtt dolgozni. Kreativitásukból, leleményességükből folyamatosan lehet tanulni.
Iskolán kívüli tevékenységeket is tartsz. Mesélnél erről?
Indítottam Csomafalván biológia szakkört, sajnos a vírus beleszólt, és kicsit felborult a tervezett program. A szakkör témája minden, ami biológia, de nem fér bele az iskolai tevékenységbe, és azok a diákok járnak oda, akiket tényleg érdekel ez a szakterület. Nagyon nagy volt az érdeklődés, kb 60 diák jelentkezett, ötödikeseket nem is tudtam már fogadni. Meghívásunkat két szakember is elfogadta, Dr. Benedek Csaba, ortopéd szakorvos és Elekes Huba, gyógymasszőr és hegyimentő. Tapasztalataikról meséltek, kérdéseinkre válaszoltak. A diákok hatalmas érdeklődéssel fogadták őket. Terveim szerint a jövöben további érdekes és izgalmas tevékenysget is tervbe veszünk, melyek még több élménnyel gazdagítják a gyerekeket. Azt látom, hogy a vírus miatt az oktatás nagyon átcsúszott elméleti oktatássá és a diákok alig várják, hogy valami aktív programban részt vehessenek. Ezt a hiányt próbálom pótolni. Ezen kívül szeretnénk madáretetőket építeni, kertészkedni, gyógynövényeket ültetni és ezeknek a jótékony hatásairól is élményekkel és ismeretekkel ellátni a gyerekeket.
Mi van még rajta a szakmai bakancslistádon?
Rövidtávon az a célom, hogy a szakkör élménydús tanításai ne maradjanak ki, minden egyes tevékenységet tudjunk megtartani. Egyelőre még a tapasztalatok szerzésénél tartunk, én is és a gyerekek is. Hosszú távú tervek között pedig az szerepel, hogy a diákokat környezettudatosságra neveljük, de ezt is inkább tapasztalat útján, például kirándulások által. Egyetemi tanáraimtól tanultam, hogy azt szeretjük, amit ismerünk. A diákokkal meg kell ismertetni a természet csodáit és vigyázni fognak rá.
Az interjút Fórika Dóra készítette
